Oktatási intézmények

Óvoda	Férőhely	150
	Óvoda-pedagógus	6
	Óvodás gyermek	141
I-IV osztály	Osztály-terem	8
	Pedagógus	8
	Tanuló	156
V-VIII osztály	Osztály-terem	10
	Pedagógus	26
	Tanulói	171

Elérhetőségek

Gáspár András 1-8 osztályos általános iskola Cetăţii utca 143. szám, tel: 0259-369695 Óvoda Cetăţii utca 14. szám

2002-ben lett felújítva az óvoda, ennek munkálatát teljes egészében a Lazarus alapítvány támogatta, melynek elnöke a nagytiszteletű Csernák Béla, Bihar falu lelkipásztora.

Kulturális intézmények

Művelodési ház:	2
Könyvtár:	1
Férőhely:	350
Könyvállomány:	11128 db

Szociális szolgáltatások

Orvos:	3
Gyógyszertár:	2
Rendőrség:	1

A településhez legközelebb:
kórház	18 km
mentőállomás	16 km
tűzoltóság	19 km

Református templom

Ez a templom nem tekinthető a falu első templomának. Hogy az első templom hol lehetett, mikor épült és milyen volt, arról csak feltételezéseink vannak.

Sorrendben tehát ez a második templom. Valószínűleg a tatárdúlás után épült, de pontosan meghatározni, hogy mikor-, nem tudjuk. Az akkori igények szerint, az elsőnél lényegesen nagyobb templomot építettek: a mai templom ősét.

A sok átalakítás elmosta eredeti stílusa saját jellemzőit. A valószínűleg XIV. századra mutató jelek (oszlopok vonala) csúcsíves templomot sejtetnek, melynek eredetileg - valószínűleg - boltíves mennyezete volt, közepén oszlopsorral. Ez a belső teret ketté osztotta, kéthajós teret képezve. Feljegyzett, régi hagyomány szerint ezeket az oszlopokat "kőből faragott emberi alakok" díszítették, ami a faragott gyámkövekre utal. A régi jegyek idővel eltűntek: a mennyezet megváltozott, a csúcsíves ablakokat befalazták, újakat vágtak, az egykori szentély eltűnt és a helyére épített karzatra orgona került. Eredetileg ezen a részen lehetett a torony is, melynek romjai még a XIX. század közepén látszottak. A templom eredeti méreteiben is nagynak számított (26 x 14 m), mely utal a falu népes múltjára.

A templomot kőfal veszi körül. A kőfal külső részén két márványtábla van, az egyik 1908-ból, a másik 1940-ből. Emlékeztetnek Jármy Ferencz kuruc kapitány hősi halálára, akit 1704 január 7-dikén embereivel nekiszorítottak a templom falának s ott lemészárolták őket. Ma is ott nyugszanak. A templomkertben két német katona van elhántolva, akik a világháború idején a toronyból harcoltak.

Eredetileg 3 harang volt: egy 198 kg-os (1786-ból), 358 kg-os (1815-ből), 573 kg-os nagy harang (1805-ből). Az első világháború ismert intézkedése nyomán 1917. április 9-én az első két harangot hadi célokra elvitték s maradt eggyel. E mellé 1955-ben került egy kis harang. Ugyancsak a toronyban található az idős óraszerkezet, mely a budapesti Müller János óragyárából származik. A 3 koloncos óra ma is működik. Az 1802-ben befejezett nagy átépítés nyomán egész szerkezete megváltozott, kivűl-belűl új formát kapott.

A második világháború szomorú sebeket ejtett egyházunkon. 1948-ban két iskola épületet és a volt parókiát, akkor kántor-tanítói lakást vett el az állam az egyháztól. A parókiát feldúlták, az iratok, anyakönyvek megsemmisültek és a régi kegyszerek eltűntek. Csak egykori egyházi kiadványainkból tudjuk, milyen kelyhek- kancsók voltak birtokunkban: aranyozott ezüst kehely 1614-ből B.S.D. felirattal; kehely 1621-ből; keresztelési tál 1687-ből; keresztelési kanna 1780-ból. Tűzvészek, világégések után a hívek anyagi áldozatai és munkái révén - a templomot bár pusztították, de el nem pusztult. Jelentős az 1979-es közadakozásból történt renoválás.

A gyülekezet 1991-ben a hollandiai dél Arnhem város Elden negyedének gyülekezetével testvérgyülekezeti kapcsolatot hozott létre. Ez a testvérkapcsolat az egyházi életre sok áldást jelentett. 1991-1992 ben a parókiához egy új szárnyat építettek, gyülekezeti életük elmélyítésére, mely a Bárka nevet kapta. Itt folyik a hitoktatás, énekkar, nőszövetség, ifjúság egyházi élete, különböző rendezvények, konferenciák, de kiállítás is volt a Bárkában. 1994-ben a tornyot és a tetőszerkezetet javították meg, 1995-ben a teljes templombelső, majd 1996-ban a templomkülsőt és a templomot övező kőkerítés teljes felújítása következett. 1996. augusztus 4-én a III. Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke újraszenteli. 2002 június 30-dikán vasárnap délelőtt hálaadó istentiszteleten ünnepelték meg a 200-éves templom átalakítást, délután Derencsényi István debreceni esperes úr áldotta meg a teljesen felújított orgonát, melyet Szepsi Károly orgonista, lelkipásztor szólaltatott meg először az ünnepi istentiszteleten.

Az ősi földvárban 1896-ban a Millenneum alkalmából emlékművet állítottak. Az obeliszk mind a négy oldalán felírat volt, csúcsán turul madárral, csőrében karddal. Az 1920-as években ezt elpusztították, csak a talapzat maradt meg, mely ma is látható. 1942 október 6-dikán, ünnepség keretében szentelték meg a falu központjában, a templom bejáratánál emelt fehér terméskőből készült második turulmadaras emlékművet, mely két oldalán helyezték el az I világháború hőseinek névsorát. A világháború végén ez is megsemmisült. 2001 május 13-dikán a templom kertjében állították fel a harmadik emlékművet, az új évezredre tekintő reménység jeleként.

A katolikos templom

A katolikus gyülekezetnek valamikor Szent Péter apostol tiszteletére épített temploma volt (ebből maradt fent a Péter utca elnevezés). A jelenlegi templomot, melyet három évig építettek, 1826. augusztus 15-én, Vurum József püspöksége idején, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A torony magassága 26 m, hosszúsága 21 m és szélessége 12 m.

Oltárképe és orgonája (6 regiszter) az 1830-as évekből származik. Az életnagyságú Mária-szobrot, 1912-ben, az olaszországi Tirolból hozták. 1919-ben Szentkirályi Zoltán adományából csináltatták a mozaikolást és az ablakok fémkereteit. Ugyanakkor készítették a szószéket és a padokat.

A templomtoronyban eredetileg három harang volt. 1914-ben két harangot elvittek, a legkisebb harang maradt meg épen a toronyban. 1926-ban egy hatmázsás harangot kapott a templom Ausztriából, amely 1985-ben, pünkösd napjára megrepedt. 1986-ban a repedt harang helyére a tenkei Vass Zoltán református lelkipásztor műhelyében egy négy és fél mázsás harangot öntöttek.

A templom külsejét 1973-ban felújították, Gocsy György kanonok idejében, valamint 1990-ben Polgár János tisztelendő idejében. A mennyezetre három szentkép került fel: Utolsó vacsora, Gecsemáné-kert, Urunk színeváltozása.

Kegytárgyai közül külön megemlítjük az oltári szentségtartót és a miséző kelyhet.

Hegyközkovácsi református templom

Biztosat nem írhatunk arról, hogy volt-e Kovácsinak egy ó-temploma vagy sem, de az bizonyos, hogy volt egy olyan istentiszteleti hely, ahol a gyülekezeti élet folyhatott.

1785-ból ránk maradt a templomépítést felmutató szerződés, mely a jelenleg is álló templom történetének kezdete. 1785-ben Szilágyi Sámuel püspök tétette le a templom alapkövét, a szükséges faanyagot, valamint csapszékének jövedelméből egy évi összeget adományozva az építéshez.

Az 1800-as évektől és évekről sok írásos emlék nem maradt fenn, inkább anyakönyvi bejegyzések, egyházi eseményekre utaló feljegyzések. A templomépítést 1786- ban fejezték be, torony nélkül, ám ezt a püspök úr nem érte meg, csak a fia, mint gondnok.

A templomban, az 1786-ban elkészített szószék és a bal karzat, eredeti megmunkálásban látható ma is. A ma is használatban lévő úrasztalát nemes Vas János nemes csináltatta 1793-ban, az eklézsia erdejéből kivágott faanyaggal.

A templom belső bútorzata és elhelyezése nagyon egyszerű, tiszta, világos és rusztikus. Az 1777-ben Szőlősről ide került harang az 1783-ban ácsolt haranglábban kapott helyet. A ma is álló tornyot csak jóval a templom megépítése után építik fel 1829-ben.

Az egyházközség tulajdonában levő fontosabb kegyszerek:

1957. november 10-én felszentelhették a megújított templomot Büte János idején.

A legutóbbi külső-belső nagyjavítás a templomon 1976-ban volt.

Adatok Szilágyi Sámuelről	Vissza
Adatok Büte Jánosról	Vissza

Y>